#metoo Hollywood

Belök egy péniszbe. A romlás démonai – Wikipédia

  1. A romlás démonai – Wikipédia
  2. Gumiszalagok az erekció meghosszabbítására
  3. Péniszek a fiúk kezében
  4. A srác erekciója gyenge volt
  5. Jelenkor | Archívum | Társulatra írva
  6. Olasz-magyar, magyar-olasz miniszótár
  7. Olvasói rovat - A meg nem értett művész 18+ - Modorosblog

PDF-ben tól kez­dő­dő­en, más­fél év­ti­zed le­for­gá­sa alatt Pin­tér Bé­la ti­zen­nyolc szín­pa­di mű­vet írt és ren­de­zett sa­ját tár­su­la­tá­nak. A ma­gyar köz­fel­fo­gás és iro­dal­mi szak­ma a szín­pa­di szer­ző­ket vagy az iro­da­lom, vagy a szín­ház ol­da­lá­ra po­zí­ci­o­nál­ja, s nem lát­ja szer­ve­sen ös­­sze­tar­to­zó­nak ös­­sze­tar­toz­ha­tó­nak ezt a két te­rü­le­tet, el­len­tét­ben pél­dá­ul az an­gol­szász szem­lé­let­tel.

Ily mó­don Pin­tér Bé­la szín­pa­di mű­vei is hos­­szú ide­ig csak ab­ban a meg­íté­lés­ben ré­sze­sül­tek, hogy ezek az írá­sok a tár­su­la­tá­val kö­zö­sen lét­re­ho­zott elő­adá­sok ka­na­vá­szai, va­la­mi­lyen szük­sé­ges, de nem elég­sé­ges té­nye­zők a szín­pa­di al­ko­tá­sok­hoz. E mű­vek mel­lő­zött­sé­gé­vel, le­ér­té­ke­lé­sé­vel kap­cso­lat­ban olyan ér­vek ke­ring­tek a szín­há­zi saj­tó­ban, ame­lye­ket egy nor­má­lis szín­há­zi kul­tú­rá­ban sen­ki­nek sem jut­na eszé­be le­ír­ni és gon­dol­ni se.

Az­az hogy mi­vel Pin­tér Bé­la meg­ha­tá­ro­zott szí­né­szek­re ír­ja a da­rab­ja­it, és ő ma­ga ren­de­zi az elő­adá­so­kat, ezért az ál­ta­la írott da­ra­bok ele­ve nem le­het­nek önál­ló, a szín­pad­tól füg­get­len mű­vek.

belök egy péniszbe

Ér­vel­jünk most ugyan­így az Er­zsé­bet-kor drá­ma­írói, Moličre vagy Goldoni ese­té­ben. Nem Pin­tér Bé­la fel­mi­nő­sí­té­sé­ről van szó, ha­nem az ér­ve­lés bor­nírt­sá­gá­ról. Ab­ból, hogy egy szö­veg a szín­ház is­me­re­té­ben és ele­ven szín­ját­szók­ra író­dik, egy­ál­ta­lán nem kö­vet­ke­zik sem­mi a szö­veg esz­té­ti­kai ér­té­ké­re, drá­mai je­len­tő­sé­gé­re vo­nat­ko­zó­an. E ban ki­adott drá­ma­kö­te­tet meg­elő­ző­en Pin­tér­nek két da­rab­ja je­lent meg nyom­ta­tás­ban ma­gya­rulA Sü­te­mé­nyek Ki­rály­nő­je, va­la­mint A Dé­mon Gyer­me­kei az előb­bi a —ös, az utób­bi a —as Ri­val­dá­ban.

A más­fél tu­cat­nyi mű­ből a Drá­mák cí­mű kö­tet­be be­vá­lo­ga­tott nyolc szín­da­rab Pin­tér drá­ma­írói mun­kás­sá­gá­nak va­la­men­­nyi kor­sza­kát rep­re­zen­tál­ja, iro­dal­mi szem­pont­ból is túl­nyo­mó­részt a leg­ran­go­sabb szö­ve­ge­ket mu­tat­va be. A Pin­tér Bé­la és Tár­su­la­ta je­len­tős szín­pa­di belök egy péniszbe kö­zül rész­ben azok ma­rad­tak ki a vá­lo­ga­tás­ból, ame­lyek­ben a ze­ne társ­al­ko­tó elem a kom­po­zí­ci­ó­ban, mint a Pa­raszt­ope­ra és a Gyévuska ese­té­ben.

A ze­ne azon­ban a kö­tet­be be­vá­lo­ga­tott da­ra­bok több­sé­gé­ben is meg­ha­tá­ro­zó té­nye­ző, több­nyi­re a je­le­ne­tek­be il­lesz­tett, il­let­ve azo­kat át­kö­tő da­lok for­má­já­ban. A ze­ne meg­ha­tá­ro­zó je­len­lé­te mel­lett egy má­sik jel­lem­ző kom­po­zí­ci­ós vo­ná­sa ezek­nek a da­ra­bok­nak a vi­lá­gok üt­köz­te­té­se, egy­más­ra ve­tí­té­se, szem­be­ál­lí­tá­sa, egy­más­ba for­ga­tá­sa vagy egy­sze­rű­en kü­lön-kü­lön tör­té­nő fel­mu­ta­tá­sa.

Olyan tá­vo­li te­rek, idők, kul­tú­rák, s a ben­nük lé­te­ző sze­rep­lők ke­rül­nek így egy­azon drá­má­ba, ame­lyek egyéb­ként e kom­po­zí­ci­ós ke­re­ten kí­vül rit­kán vagy alig­ha ta­lál­koz­ná­nak. A vi­lá­gok üt­köz­te­té­sé­nek sok­fé­le dra­ma­tur­gi­ai esz­kö­zét te­rem­tik meg, il­let­ve al­kal­maz­zák Pin­tér Bé­la da­rab­jai.

belök egy péniszbe

Ilyen az egyik vi­lág­ban meg­ál­mo­dott má­sik vi­lág, a fil­mes át­tű­nés, az idősíkváltás, a sze­rep­lői alak­vál­to­zás, az el­be­szé­lés és meg­je­le­ní­tés vál­to­ga­tá­sá­ban al­te­rá­ló vi­lá­gok meg­idé­zé­se, a szín­pa­di szi­tu­á­ci­ók­ba app­li­kált, tévékép­er­nyőn meg­je­le­nő hely­ze­tek stb. A sa­ját tár­su­lat­ra tör­té­nő írás­ból ar­ra is kö­vet­kez­tet­het­nénk, hogy a da­ra­bok­ban a sze­rep­lő­szám nagy­já­ból egy­for­ma.

És va­ló­ban péniszméret az orvostudományban több mű­vet is, amely­ben ki­lenc-tíz név ta­lál­ha­tó a sze­rep­lő­lis­tán, de mint a szín­ház­tör­té­net­ből tud­juk, a li­mi­tált sze­rep­lő­szám nem kor­lá­toz­za az egy-egy szí­nész ál­tal el­játsz­ha­tó sze­re­pek szá­mát.

A Pin­tér-drá­mák ese­té­ben is gya­ko­ri, hogy vagy már a sze­rep­lő­lis­tán je­löl­ve, vagy a je­le­net­épí­tés so­rán a da­rab­ban a tár­su­lat ak­tu­á­lis lét­szá­má­nál, il­let­ve a köz­re­mű­kö­dő sze­rep­lők szá­má­nál több sze­rep van a mű­ben. A kö­tet két el­ső da­rab­ja, a Kór­ház-Ba­kony és A Se­ho­va Ka­pu­ja ese­té­ben azt lát­juk, hogy az utób­bi mű a sze­rep­lő­lis­tán kü­lön cso­port­ban so­rol­ja fel a drá­má­ban meg­je­le­nő két vi­lág a szek­ta és az er­dé­lyi fa­lu fi­gu­rá­it, az előb­bi­ben vi­szont a sze­rep­lő­lis­ta csak a kór­há­zi ala­kok név­so­rát tar­tal­maz­za, a be­tyár­tör­té­net sze­rep­lő­it aki­ket a kór­há­zi­a­kat is ját­szó szí­né­szek ala­kí­ta­nak a név­sor kü­lön nem em­lí­ti.

A sze­rep­ös­­sze­vo­nás ket­tő­zés vi­szont mind­két da­rab­ban al­kal­ma­zott dra­ma­tur­gi­ai tech­ni­ka, mint több más Pin­tér-da­rab ese­té­ben is. A kom­po­zí­ció alap­ját adó két vi­lág kö­zöt­ti kont­rasz­tot a kö­tet el­ső da­rab­ja, a Kór­ház-Ba­kony már a cí­mé­ben jel­zi. A kór­ház­ban kez­dő­dő tör­té­net meg­le­pe­tés­sze­rű­en vált át a ba­ko­nyi be­tyá­rok belök egy péniszbe. A nyi­tó­je­le­net­ben két nő­vér gúnyolja a har­ma­di­kat a dél­vi­dé­kitszó­ba ke­rül egy pár nap­ja el­hunyt be­teg és a fő­nő­vér ve­le kap­cso­la­tos ál­ma.

Belök egy péniszbe a mű­tős­fiú, majd egy be­teg, Ban­di, aki ka­nos, és le akar­ják nyug­ta­tóz­ni. Szó­ba ke­rül, hogy az egyik be­teg­nek, Mar­git­ká­nak szo­kat­la­nul vas­tag rö­vi­de­sen köz­lik, hogy szé­ria­hi­bás in­fú­zi­ós tűt szúr­tak a kar­já­ba.

Ér­ke­zik egy dok­tor, majd a pro­fes­­szor, s az előb­bi szem­be­sí­ti az utób­bit az­zal, hogy az em­lí­tett be­teg ha­lá­lát a prof gon­dat­lan­sá­ga okoz­ta, mi­vel olyan ke­ze­lést al­kal­ma­zott, ame­lyet a be­teg ál­tal sze­dett gyógy­szer mel­lett nem lett vol­na sza­bad. Meg­ér­ke­zik az el­hunyt fia Jós­ka az ap­ja hol­mi­já­ért, a rá­di­ó­ból kül­po­li­ti­kai és bel­föl­di hí­rek szól­nak, s egy­szer csak a szín át­vált egy sön­tés­re, ahol meg­je­le­nik két be­tyár Jós­ka és Ban­diaki­ken pil­la­na­to­kon be­lül raj­ta­üt há­rom pan­dúr akit a két or­vos és a belök egy péniszbe ját­szik.

In­nen­től a kór­ház és a Ba­kony egy­aránt, fel­vált­va kö­ze­ge a tör­té­né­sek­nek, ame­lyek kö­zött nem köz­vet­len nar­ra­tív kap­cso­lat, ha­nem as­­szo­ci­á­ci­ós, motivikus és bal­la­da­sze­rű vi­szony­há­ló bon­ta­ko­zik ki. Ez a szem­lé­le­ti és dra­ma­tur­gi­ai tech­ni­ka ké­sőbb is gyak­ran meg­je­le­nik a Pin­tér-drá­mák­ban.

Az or­vos-be­teg és a pan­dúr-be­tyár ana­ló­gia azért ter­mé­keny, mert nyil­ván­va­ló­an nem le­het köz­vet­le­nül meg­fe­lel­tet­ni egy­más­nak a ket­tőt, s a kü­lönb­ség, a két re­lá­ció el­té­rő sú­lya és di­na­mi­ká­ja in­ten­zív osz­cil­lá­ci­ót ered­mé­nyez a két szfé­ra, a két vi­lág és a két tör­té­net kö­zött. A Ba­kony-szál szá­mos anak­ro­niz­mus­sal él, ame­lyek le­beg­te­tik a be­tyár-tör­té­net hi­te­les­sé­gét, és in­kább a hal­lo­má­sos, foly­to­no­san de formálódó me­sé­lé­sek je­gye­it hor­doz­zák, ha­son­ló­an Kár­pá­ti Pé­ter me­sé­ket al­kal­ma­zó és új­ra­író drá­má­i­hoz mint a Tótferi vagy a Pájinkás Já­nos.

Ha­son­ló ko­mi­kus ele­mek szí­ne­zik a két be­tyár úti be­szá­mo­ló­ját is, mi­kor az egyik a Ki­je­ven és Moszk­ván át No­vo­szi­birszk­be tett út­já­ról me­sél, a má­sik pe­dig ar­ról, hogy mi­ként ta­lál­ko­zott Fidel Castróval, re­pült a nő­jé­vel ku­bai pén­zen Bra­zí­li­á­ba, s ál­lí­tott ott csap­dát a nő­jé­nek és az ő sze­re­tő­jé­nek. A két be­tyár tör­té­ne­té­ből ki­raj­zo­ló­dó pár­kap­cso­la­ti ku­darc vé­gén raj­tuk üt­nek a pan­dú­rok a sön­tés­ben.

A két be­tyár is vis­­sza­vál­to­zik Ban­di bá­csi­vá és az el­hunyt ap­ja hol­mi­já­ért ér­ke­zett Jós­ká­vá. Mind­az, ami a Ba­kony­ban tör­tént, a mun­ka­kez­dés és a nagy­vi­zit köz­ti idő­szak­ban zaj­lott, s a két vi­lág kö­zött ide-oda jár­ká­ló sze­rep­lők a kór­há­zi ke­ret­tör­té­net­ben fel­ve­tett mo­tí­vu­mo­kat, szó­la­mo­kat ár­nyal­ják. Sa­va­nyú Jó­zsef kí­sér­ti a ha­lá­lát oko­zó Ke­se­rű Gé­za pro­fes­­szort. Az el­hunyt meg­je­le­nik az őt az utol­só na­pok­ban meg nem lá­to­ga­tó fi­á­nak is.

Szám­adás, szem­be­sí­tés, lét­ös­­szeg­zés, el­tus­so­lás együtt ka­va­rog­nak eb­ben a Pin­tér-drá­mák leg­főbb je­gye­it már fel­vo­nul­ta­tó ko­rai da­rab­ban. A Se­ho­va Ka­pu­ja ugyan­csak két vi­lá­got szem­be­sít, üt­köz­tet. A mű cí­me egy­ér­tel­mű­en a Je­ho­va ta­núi gyü­le­ke­zet­re utal. Belök egy péniszbe da­rab el­ső ré­sze a fő­vá­ros­ban ját­szó­dik, be­mu­tat­ja egy tag to­bor­zá­sán ke­resz­tül a val­lá­si kö­zös­ség mű­kö­dé­sét, belök egy péniszbe má­so­dik rész­ben pe­dig péniszméret közepes er­dé­lyi fa­lu, Ördöngősbükk la­kói je­len­nek meg, akik kö­zé a hit­té­rí­tők és egy nép­ze­ne­gyűj­tő ér­kez­nek.

A nyi­tó­je­le­net­ben a cél­sze­mély, And­ris lát­ha­tó, akit a té­rí­tők kép­vi­se­lő­je, Klá­ri­ka ki­sze­mel és a ha­tá­sa alá von. A mód­szer és az ér­ve­lés szo­ci­og­rá­fi­ai pon­tos­sá­gú, de And­ris erekció cum előtt és fél­szeg há­rí­tá­sa mi­att a hely­zet ko­mi­kus. Be­mu­tat­ják ne­ki a gyü­le­ke­zet tag­ja­it, az­tán Pis­ti, egy ko­ráb­bi szí­ni­kri­ti­kus be­szá­mol sa­ját té­vely­gő éle­té­ről, és ta­nú­sá­got tesz új hi­te mel­lett.

Jonathan Graham mint­ha csak Billy Graham es ma­gyar­or­szá­gi evangelizációját idéz­né csakhogy nem száz­ezer, ha­nem egy tu­cat hall­ga­tó aranyér és merevedésde ez a Graham — ál­lí­tá­sa sze­rint — az Úr ál­tal gyó­gyí­tó erő­vel lett fel­ru­ház­va.

belök egy péniszbe

Jonathan an­go­lul el­mon­dott sza­va­it Zo­li­ka tol­má­csol­ja, nagy­já­ból pon­to­san. Ám ami­kor Jonathan ne­je, Gloria lép a mik­ro­fon­hoz, és sze­xu­á­lis tar­tal­mú ki­je­len­té­se­ket tesz, Zo­li­ka for­dí­tás köz­ben el­ájul, és Gyu­ri­ka ve­szi át a tol­mács sze­re­pét a pé­niszt pél­dá­ul Szent­lé­lek­nek for­dít­va.

A fő üze­ne­te az ame­ri­ka­i­nak az, hogy rö­vi­de­sen be­csa­pó­dik a Föld­be egy minibolygó, és ad­dig kell át­tér­ni a gyü­le­ke­zet hi­té­re.

#metoo Hollywood

A de­le­jes sze­ánsz vé­gén ki­vá­lasz­ta­nak egy te­le­pü­lést, aho­va el­vi­szik a kis­boly­gó hí­rét, és té­rí­te­ni men­nek. Ez lesz Ördöngősbükk, a négy­száz lel­kes er­dé­lyi fa­lu.

And­rist, hogy ő me­hes­sen Gyu­ri­ká­val té­rí­te­ni, alá­me­rí­tik. Mi­e­lőtt a fa­lu­ra vál­ta­na a hely­szín, sze­re­pel még egy rö­vid ut­cai je­le­net, amely­ben And­ris ta­nú­ja le­het an­nak, hogy Gyu­ri­ka ho­gyan aláz és fé­lem­lít meg egy ki­lép­ni ké­szü­lő ta­got, aki vé­gül bo­csá­na­tot kér, és a szek­tá­ban ma­rad.

A má­sik vi­lág, az er­dé­lyi kö­zeg elő­ször egy gyón­ta­tá­si je­le­net­ben ke­rül szín­re. A pap­nak Ibo­lya, az óvó­nő azt pa­na­szol­ja, hogy no­ha nap­köz­ben gye­re­kek­kel van kö­rül­vé­ve, ne­ki 39 éve­sen sin­csen gye­re­ke, s ez el­ke­se­rí­ti, az Úr bün­te­té­sé­nek vé­li. A pap azon­ban pró­bál­ja meg­nyug­tat­ni az­zal, hogy Ibo­lya nem bű­nös, és a bá­nat nem bűn.

Ben­ce a két utast Am­way-ügy­nök­nek né­zi. Egy újabb gyón­ta­tá­si je­le­net­ben Mi­hály atyá­nak egy nő Jula to­la­ko­dó kö­ze­le­dé­sét kell el­há­rí­ta­nia. A vo­na­ton ki­de­rül, hogy mind­két uta­zó gyűj­tő­úton van, Ben­ce nép­ze­nét, Gyurikáék lel­ke­ket gyűj­te­ni men­nek ugyan­ab­ba a 17 éves rossz merevedés. A két­faj­ta egy­ház, hit­fel­fo­gás és -gyakorlás a fa­lu temp­lo­má­ban ta­lál­ko­zik.

Gyu­ri­ka fél­re­von­ja belök egy péniszbe pa­pot, mi­köz­ben And­ris a gyó­nás­kor már meg­is­mert Ibo­lyát pró­bál­ja meg­té­rí­te­ni. Ugyan­azok­kal a pa­ne­lek­kel ope­rál, ame­lye­ket ve­le szem­ben a nyi­tó­je­le­net­ben al­kal­maz­tak, de a pél­dák és a min­ta­mon­da­tok ös­­sze­vis­­sza tor­zul­nak, té­rí­tői eről­kö­dé­se ko­mi­kus, amit azon­ban Ibo­lya ro­kon­szen­ves­nek ta­lál, mert ő egy fér­fi kö­ze­le­dé­sét lát­ja eb­ben, s nem egy té­rí­tő­ét.

Ez­zel azon­ban nincs vé­ge a kap­cso­lat for­du­la­ta­i­nak, mert egy be­tét­je­le­net után Ibo­lya kezd ud­va­rol­ni And­ris­nak, s vé­gül ki­je­len­ti, hogy sze­rel­mes a fér­fi­ba. In­dul vis­­sza a vo­nat a té­rí­tők­kel és Ben­cé­vel, Ibo­lya bú­csúz­ko­dik And­ris­tól. A nő ma­rasz­tal­ja a fér­fit, az vi­szont hív­ja a szek­tá­ba a nőt.

Vé­gül el­vál­nak. A gyón­ta­tó­szék­ben a pap örö­mé­nek ad han­got, hogy Ibo­lya itt­hon ma­radt. Nem­csak azért, mert nem ment el a szek­tá­sok­kal, ha­nem azért is, mert a nő­ért haj­lan­dó len­ne ki­lép­ni az egy­ház­ból, és ott­hagy­ni a pa­pi pá­lyát. Az er­dé­lyi szál ezen a pon­ton be­fe­je­ző­dik.

A drá­ma a gyü­le­ke­zet­ben ér vé­get: Ben­ce is kö­zöt­tük van im­már. Pis­ti a volt szí­ni­kri­ti­kus fel­szó­la­lá­sá­ban a szí­né­sze­ket ócsá­rol­ja, Mar­csi bűn­bá­na­tot gya­ko­rol azért, mert ki akart lép­ni. Ez a ha­tás itt is ér­vé­nye­sül, és a tu­dat­mó­do­sí­tó víz nyo­mán ex­ta­ti­kus tob­zó­dás kez­dő­dik: ne­vet­nek, víz­be dug­ják a fe­jü­ket, majd az ezek­ben részt nem ve­vő And­rist alá­me­rí­tik.

belök egy péniszbe

Ő ad­dig mag­nó­ról az Ibo­lyá­val foly­ta­tott be­szél­ge­té­sé­nek fel­vé­tel­ét hall­gat­ta, ame­lyen a nő az el­ső sze­re­lem­ről be­szélt. A mó­do­sít­va meg­is­mé­telt té­mák, mo­tí­vu­mok az elő­ző da­rab­hoz ha­son­ló­an itt is in­ten­zív és di­na­mi­kus vi­szony­ban áll­nak egy­más­sal.

A romlás démonai

A fen­ti­ek­ben be­mu­ta­tott moz­za­na­tok mel­lett pél­dá­ul ilyen a tol­má­cso­lás szi­tu­á­ci­ó­ja, amely nem­csak Graham je­le­ne­té­ben sze­re­pel a da­rab­ban, ha­nem ak­kor is, ami­kor Gyu­ri­ka a fa­lu­be­li­ek­kel pró­bál szót ér­te­ni, de Ibo­lyá­nak kell le­for­dí­ta­nia ma­gyar­ról ma­gyar­ra az erős táj­szó­lás­sal be­szé­lő hely­be­li­ek sza­va­it, akik­kel a té­rí­tők be­szél­get­ni sze­ret­né­nek.

Egy­szer­re ko­mi­kus és gro­teszk hely­zet. A kö­tet kö­vet­ke­ző két da­rab­ja, A Sü­te­mé­nyek Ki­rály­nő­je és A Dé­mon Gyer­me­kei a csa­lá­don be­lü­li tra­u­má­kat he­lye­zi elő­tér­be. Mind­két belök egy péniszbe egy csa­lá­di ün­ne­pen ját­szó­dik, az előb­bi egy szü­le­tés­na­pon, az utób­bi egy belök egy péniszbe.

A for­gó­szín­pad­ra he­lye­zett já­ték a tér­ben is szét­vá­laszt­ja a kö­rön be­lü­li és azon kí­vü­li tör­té­né­se­ket. A bu­dai vár­be­li la­kás­ban ját­szó­dó A Dé­mon Gyer­me­kei ese­té­ben ja­pán masz­kok, öl­tö­zé­kek és meg­szó­lí­tá­sok szö­vőd­nek be­le a kor­társ ma­gyar kö­zeg­be, mely­nek ugyan­csak van egy, a csa­lád­ját és kör­nye­ze­tét ter­ro­ri­zá­ló tag­ja, Yamamoto Kovácsné Fa­ra­gó Zsu­zsa, a ja­pán kul­tú­ra pro­fes­­szo­ra.

Az Eri­ka he­te­dik szü­le­tés­nap­já­nak meg­ün­nep­lé­sé­re ké­szü­lő Kosárékhoz csa­lád­lá­to­ga­tás­ra ér­ke­zik a kis­lány osz­tály­fő­nö­ke, La­jos bá­csi, mert a kis­lány rend­sze­re­sen becsinál az is­ko­lá­ban, s mert nem­rég az egyik szü­net­ben mi­sét ce­leb­rált az belök egy péniszbe.

Kosárékhoz az apa test­vér­ének belök egy péniszbe is el­jön, két fiú­gye­rek­kel. A má­sik da­rab­ban elő­ször az el­jegy­zés­re au­tó­val igyek­vő há­zas­párt, a vő­le­gény szü­le­it lát­juk: bár a férj La­jos ül a vo­lán­nál, az as­­szony Ba­ba igyek­szik kont­rol­lál­ni a ve­ze­tést.

belök egy péniszbe

Ret­teg­nek a gaz­da­gabb csa­lád­dal va­ló ta­lál­ko­zás­tól, ahogy — a kö­vet­ke­ző je­le­net­ben — ugyan­ezt a pá­ni­kot és vi­szoly­gást a vá­ra­ko­zó há­zi­gaz­dá­kon is lát­juk. Eb­ben a csa­lád­ban az as­­szony, Zsu­zsa a telj­ha­tal­mú csa­lád­fő, fér­je, Gé­za mint gé­sa szol­gál­ja ki a ven­dé­ge­ket, az anya az el­jegy­zen­dő lá­nyát, Mó­ni­kát sza­ka­dat­la­nul ma­ni­pu­lál­ja, a fi­át pe­dig már a ven­dé­gek ér­ke­zé­se­kor ki­kül­di a für­dő­szo­bá­ba az­zal, hogy szív­ja el ott az es­ti jointját.

A fi­zi­kai és lel­ki ter­ror nyílt, di­rekt al­kal­ma­zá­sa mind­két drá­ma csa­lád­ja­i­nak sa­já­tos­sá­ga.

Nem át­té­te­lek­ben, uta­lá­sok­ban je­le­nik meg a bru­ta­li­tás, ha­nem ma­gá­tól ér­te­tő­dő és ele­men­tá­ris mó­don.

Mind­két da­rab­ban meg­ülik az ün­ne­pet, a szü­le­tés­na­pot, il­let­ve az el­jegy­zést. Eriká-éknál a va­cso­ra ka­to­nai dísz­szer­tar­tás­ra em­lé­kez­tet.