Felállított fénykép, Gyula tűzmester díszben, lovon - A Nagy Háború

Az épületképek visszaköszönnek a közösségi médiában, filmekben, vagy felállított fénykép online hírportál illusztrációjaként. Felhasználásuk megkerülhetetlen, pedig jogi megítélésük még az érintettek számára is kevéssé nyilvánvaló. Tanulmányában dr. Fodor Klaudia ügyvéd ismerteti az épületfotókkal kapcsolatos legfontosabb jogi problémákat, és az eligazodáshoz részletes gyakorlati útmutatót is ad építészeknek és fotóművészeknek egyaránt. Az épületfotózás számos elveszett vágy és merevedés jogi kérdést felvet: Mi a helyzet a drónnal az épület felé emelkedve, annak kertjétől készült felvételekkel?

Lehet-e az épületbelsőt, vásári bódékat vagy a Parlamentet szabadon fotózni? Vajon kereskedelmi célra is fel lehet használni ezeket a felvételeket? A fotózás kérdése összetettebb, felállított fénykép elsőre gondolnánk. Az építész szerzői jogán túl az épületek egy másik személy tulajdonát képezik — az épület fotózásába, majd a fotók üzleti célú felhasználásába a tulajdonosnak is lehet beleszólása. Ha az épület egy település kiemelt helyszínének minősül, a fotózásra közjogi szabály is vonatkozhat.

Az alábbi tanulmányban három fejezetre bontva  dr.

Pálúr Krisztina Az azóta eltelt közel kétszáz év egyik legmeghatározóbb műfaja a street photography, vagyis az utcai fotózás lett. Ennek egy szeletet mutatja be a Street. Photography című kiállítás. Az elmúlt hetven év legjobb utcai fotóiból álló tárlatot a Bécsben, a Kunst Haus Wienben lehet megtekinteni.

Fodor Klaudia szerzői jogban és ingatlanjogban jártas ügyvéd válaszolja meg nekünk az épületek látképével kapcsolatos legfontosabb kérdéseket! A cikk konkrét kérdés felmerülésekor is hasznos iránymutatást nyújt majd. Az ügyvédnő korábban hét évig dolgozott az Artisjus Magyar Szerzői Jogi Jogvédő Iroda Egyesületnél, ma pedig gazdasági jogi területen cégjog, szerzői jog, ingatlanjog praktizál.

Az első fejezetben az épületek látképének szerzői jogi védelméről lesz szó, a másodikban a látkép felhasználására felállított fénykép szabad felhasználás eseteiről, a harmadikban pedig a fotón fennálló szerzői jogokról és a fotók felhasználásáról.

Fennáll-e egy épület látképén a szerzői jogi védelem? Az építészeti mű megjelenési formái Ahogy a szerzői jogi törvény rögzíti, szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy a törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása.

Ilyen alkotásnak minősül különösen az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve. A szerzői jog független a fizikai hordozótól, az elvontan létező alkotást védi. Hasonlóan a zeneműhöz, az építészeti alkotásnak is különféle megjelenési formái vannak, amik időben és térben változnak, mégis egyazon alkotáshoz kapcsolódnak.

A zeneművet le lehet írni egy kottában, el felállított fénykép énekelni, és rögzíteni lehet hangfelvételen. Az építészeti mű ezzel párhuzamosan megjelenhet egy tervrajzban, egy kész épületben és az épület külső képében, egy arról készült felvételen.

Az épület-látkép-fotó hármasa, azok egymáshoz való viszonya számos szerzői jogi kérdést vet fel. Az építészeti mű látképének lehetséges szerzői jogi oltalma Ha a tervet, és az ez alapján elkészült épületet védi a szerzői jog, akkor az épület külső képét, homlokzatát, a többi épülettel együtt alkotott együttes képét is védi. A szerzői jogi oltalom egyik előfeltétele mind az épület, mind annak képe esetében, hogy a mű egyéni-eredeti alkotás legyen.

Akkor egyéni-eredeti az alkotás, ha a tervező eléri, hogy a teret szellemi alkotómunka eredményeképpen az építészet eszköztárával egyéni-eredeti módon alakítja. Az egyéniség azt jelenti, hogy a tervező személyiségének megismételhetetlensége megjelenik az épületben, az eredetiség pedig azt, hogy az építészeti mű saját alkotás.

A szerzői jog mindig a funkción túlmutató kifejezésmódot, egyéni látásmódot, kreatív gondolatiságot védi.

Itt az első fotó a halálos koronavírusról

Ilyen módon a tervező elérheti, és általában el is éri, hogy a funkción túl a megalkotott műben kifejezze saját egyéniségét.

A szerzői jogi védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől. Ha azonban a mű eredetisége hiányzik — mert a megalkotásához a tervező szellemi tevékenységet nem végzett, az épület kizárólag funkcionális megoldások összessége, vagy egy másik mű szolgai másolata, mert szabvány, felállított fénykép alapján készült — ez kizárhatja a szerzői jogi védelmet.

A tervezőt a mű, azaz az épület, vagy annak terve megalkotásától kezdve megilletik a szerzői, a személyhez fűződő és a vagyoni jogok, ami külön nyilvántartásba vételt nem igényel. Minden épület vonatkozásában külön kell vizsgálni, hogy fennáll-e vagy lejárt-e már a szerzői jogi oltalom? Magyarországon a szerzői jogi oltalom a szerző életében és halálát követő év január 1.

Ez az építészeti művekre is igaz. Felállított fénykép a tervek elkészítése, az épület elkészülte, átadása, hanem a tervező több tervező esetén az utoljára elhunyt tervező halála a számítás alapja.

Sokszor kérdezik tőlem, hogy meg tudom-e különböztetni a digitálisan és az analóg módon készült fényképeket, ha már ilyen sokat foglalkozom a digitális képek mögötti apparátusokkal. Ilyenkor rá kell világítanom arra, hogy pont ebben a kérdésben értik félre a legtöbben a digitális fotográfia mibenlétét. A leképezés technikája ugyanis már több éve egy olyan határ fölött mozog, hogy a különbség elenyésző és igazából szinte teljesen irreleváns.

A gyakorlatban ez viszonylag egyszerű számítást eredményez, hiszen kizárólag a természetes személy tervező halálozásának dátumát kell vizsgálni. A jelenlegi as évet tekintve - az es években elhunyt valamennyi tervező műve feletti szerzői jogi védelem mára már lejárt, a mű szabadon felhasználható; - azvagy ezt követően elhunyt tervezők tekintetében a szerzői jogi védelem változatlanul fennáll, és a mű felhasználása esetén engedélyt kell kérni.

Ha egy épületet újjáépítettek, átépítettek, vagy ahhoz hozzáépítettek, akkor egyedileg kell vizsgálni, hogy ez az építészeti munka egyúttal szerzői jogi értelemben vett alkotótevékenységet jelentett-e, ami miatt a szerzői jogi védelem az újjáépítést, átépítést vagy hozzáépítést tervező személy alkotására vonatkozik.

Utóbbi esetben ugyanis az felállított fénykép idő az átdolgozási terveket készítő személy halálától felállított fénykép. A szabály összegzése Egy építészeti alkotás szerzői jogi védelme akkor áll fenn, ha - ha az alkotás egyénieredeti jellegű, és - a tervező utoljára elhunyt tervező halálát követő 70 év még nem telt el, emiatt az épület, annak terve, és annak külső megjelenése is csak a jogosult engedélyével használható fel. A szerzői jogok jogosultja, így az engedélyek megadására jogosult személy a tervező életében ő maga, halála után az örökösei, munkaviszonyban alkotott mű esetében az őt foglalkoztató építésziroda.

Felhasználásnak minősül az épület külső-belső kinézetéről, homlokzatáról, látképéről készült fotó, kép, festmény, bármilyen más felvétel készítése, majd ennek további többszörözése és terjesztése. Felállított fénykép főszabály szerint egy épület képének lefotózásához, arról más felvétel készítéséhez szükséges az épület szerzői jogi jogosultjának engedélye.

Katalógusszám:

Ellenben, ha az állapítható alvó erekció, hogy az épületen nem felállított fénykép fenn szerzői jogi védelem, vagy az már lejárt, akkor semmilyen szerzői jogi akadálya nincsen annak, hogy az épületről, annak bármely részéről fotót készítsünk, vagy azt akár máshogyan felhasználjuk.

A lejárt szerzői jogi védelem esetén nem csak felállított fénykép fotózás, de az építészeti mű utánépítése, az épület átépítése, a tervek átdolgozása sem igényel szerzői jogi engedélyt. A következő fejezetben a szabad felhasználásokról lesz szó: részletesen kifejtem, milyen esetekben biztosít maga a törvény lehetőséget arra, hogy az épületekről szabadon készülhessen fotó. Szabad-e épületet fotózni? Főszabály — a fotózás engedélyköteles Ahogy fentebb kifejtettem: ha az építészeti alkotás tervét, és az elkészült épületet védi a szerzői jog, akkor az épület külső képét, homlokzatát, a többi épülettel együtt alkotott együttes képét is védi.

Az építészeti mű bárminemű anyagi vagy nem anyagi formában történő felhasználásához kell a tervező a szerzői jog jogosultjának az engedélye. Felhasználásnak minősül az épület külső-belső kinézetéről, homlokzatáról, látképéről készült fotó, kép, festmény, bármilyen más az erekciós kisülés után készítése, majd ennek további felhasználása, így többszörözése, terjesztése, kiállítása. A fotó készítése — mint többszörözés — akkor is felhasználásnak minősül, ha az elkészült műpéldány nem teljes, a műalkotásnak csak egy részletét ábrázolja, illetve akkor is, ha a fényképfelvétel rossz minőségű.

Ebben a cikkben a törvényben meghatározott kivételekről, azaz az épület képének felhasználására vonatkozó szabad felhasználás eseteiről lesz szó. Nézzük a kivétel törvényi szövegét példákkal szemléltetve!

A szabad felállított fénykép egyik feltétele, hogy az építészeti alkotásnak szabadban kell állnia. Tehát nem lehet szabadon fotózni egy múzeumban felállított makettet, vagy olyan építészeti alkotást, ami egyébként fedett helyen, zárt helyen van. A másik feltétel, hogy az épületnek nyilvános helyen kell állnia. Nem beszélhetünk szabad felhasználásról azon épületek esetében, amelyeket például magánterületen, egy magánház elkerített kertjében építenek fel.

A bírói gyakorlat értelmében nem mentesül az a fotós sem, aki magánszemély lakóházáról készít fényképeket, amiket reklámcélú kiadványban szerepeltet. A nyilvános hely nem jelent egyet azzal, hogy az épület a nyilvánosság által látogatható. A díjmentesség harmadik feltétele, hogy az épület állandó jelleggel lett felállítva.

Kiesik a szabad felhasználás alól minden olyan építmény, amit szezonálisan, a használat utáni elbontás szándékával építenek, így az ideiglenesen, alkalomszerűen megépített épületekről készített fotók, például pavilon, sörsátor, fesztiválsátor, karácsonyi vásárra épített faház, időszakos kiállítás céljából felállított mű. Ha egy a pénisz állandó izgalma felülről fotózunk, akkor a várostervezés vonalai, az épületek formái, azok összefüggő együttese madártávlatból látképnek minősülhet.

Ellenben, ha drónnal felállított fénykép kiszemelt épület felé emelkedünk, hogy lefotózzuk az udvarát — ez feltehetőleg már nem fog a látkép fogalma alá esni. A törvényalkotó szándékolt célját is érdemes szem előtt tartani: nem a privátszféra megsértését akarta lehetővé tenni, hanem egy város panorámájának akadály nélküli megörökítését.

A látkép szabad felhasználása — a gyakorlatban A magyar szerzői jogi törvény lehetővé teszi, hogy a felhasználó a szabad felhasználás keretében az épületről látképet készítsen, és az így készült látképet a továbbiakban felhasználja. Ez felhasználások széles skáláját teszi tehát lehetővé szerzői jogi engedély és díjfizetés nélkül. Egyrészt lehetőséget biztosít, hogy az épület külső megjelenéséről a felhasználó szabadon készítsen képet, rajzot, fotót, festményt, felvételt.

A felvételhez bármilyen műszaki megoldást lehet alkalmazni: készülhet klasszikus vagy digitális kamerával, megjelenhet elektronikusan, számítógépes fájlként, vagy klasszikus formában, papíron.

Másrészt a felhasználásnak a törvény további korlátot sem szab, így az elkészült kép, mint származékos mű szabadon többszörözhető, terjeszthető, átdolgozható, kiállítható, nyilvánosan előadható, nyilvánosság számára közvetíthető — hogy a legfontosabbakat felsoroljam.

Ez azt jelenti, hogy a szabad felhasználás keretében készült fotó megjelenhet naptáron, képeslapon, online vagy offline sajtóban, könyvillusztrációként. Alapvetően a kereskedelmi célú felhasználás sem kizárt, és ebben az esetben sem kell az épület tervezőjétől engedélyt kérni. A felhasználásnak gyakorlatilag mégis három korlátja lehet. Egyrészt bármely szabad felhasználásnak törvényi korlátja, hogy csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos felállított fénykép.

A szabad felhasználás során létrehozott művet a tisztesség követelményeinek megfelelően lehet használni, és az nem irányulhat a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra. Azt, hogy a kép felhasználása ezen háromlépcsős tesztbe ütközik, egyedileg kell vizsgálni. Másrészt, egy épület szerzői jogi értelemben vett felhasználásnak lehetnek közjogi korlátai.

Mit jelent a digitális kép?

A köztulajdonban lévő épületről történő felvételkészítést jogszabály korlátozhatja. Erre jó példa a Parlament épülete, amelyről képet az Országgyűlésről szóló törvény[8] előírásaival összhangban lehet képet készíteni, és reklámcélú felhasználás esetén az Országgyűlési Hivataltól kell hozzájárulást kérni. Nyilvánvaló, hogy a Parlament épületét a szerzői jog már nem védi, ez a megkötés sem szerzői jogi, hanem a Parlament épületének, mint kiemelt, szimbolikus középületnek a hasznosításával kapcsolatos közjogi szabályozás.

Ehhez hasonló megkötés pedig más törvényben, de akár helyi önkormányzati rendeletben is előfordulhat. Harmadrészt, az elkészült épület a szerzőtől különböző személy tulajdonát képezi, aki az épület felett a használat, hasznosítás jogával rendelkezik.

A szabad felhasználás harmadik korlátját az épület tulajdonosának jogai adják. A szabad felhasználás annyiban lehet felállított fénykép, amennyiben tulajdonjogot nem sért. Például nem lehet jogszerű az a felhasználás, ami a kerítésen, a sövényen áttörve, vagy drónnal az épület fölé emelkedve kívánja fotózni egy ingatlan udvarát, kertjét, hiszen ez nyilvánvalóan megsérti az épület tulajdonosának jogait.

Egyrészt tudományos ismeretterjesztő előadás, iskolai oktatás céljára építészeti alkotás képe a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül felhasználható. Ez a szabad felhasználás azonban célhoz kötött: csak a tudományos és ismertető előadáson történhet, valamint iskolai oktatást szolgálhat.

Másrészt az épületről készült képek az időszerű, napi eseményekről való tájékoztatás céljára - a cél által indokolt terjedelemben - szabadon felhasználhatók. Ilyen időszerű esemény lehet egy épület átadása, aminek hírértéke van pl.

Az sem feltétel, hogy állandó jelleggel felállított épület legyen. Utóbbi esetekben engedélyt kell kérni a felállított fénykép vagy a szerzői jog más jogosultjától, és felállított fénykép szerző nevének feltüntetése is kötelező.

Ez elég bonyolult!

Ezért táblázatba foglaltam. Valóban összetett a szabályozás. A szerzői jog szabályai, így a fent kifejtett szabad felhasználási rezsim is territoriális, tehát ilyen formában csak a magyarországi felhasználásokra érvényes. Más országban található épületről készült fotó esetében a helyi jogszabályt kell alkalmazni.

Franciaország a nevezetes kivételek közé tartozik. Ott az építészeti alkotások látképének felhasználásához minden esetben kell a szerzőtől engedély. A Párizs szimbólumának számító Eiffel-torony szerzői jogi védelme már lejárt, hiszen a torony tervezői több, mint 70 éve meghaltak. Azonban a tornyon elhelyezett fényjáték ennél fiatalabb alkotás, és még szerzői jogi védelem alatt áll.

A hetedik évében járó, nagyszabású program keretében hazai és határon túli közgyűjtemények, iskolai könyvtárak gyarapodhatnak könyvekkel, folyóiratszámokkal és számos más érdekességgel — felállított fénykép látott imakönyvektől kezdve egészen a bakelitlemezekig. A diaszpórából hazaérkező több százezer dokumentumot a nemzeti könyvtár munkatársai gondozzák, s juttatják el rendeltetési helyükre. Örömteli tapasztalat, hogy az OSZK gyűjteményei is kiegészülhettek a hazaérkező dobozokban rejlő kincsekből. Erről a messze a várakozásunkat meghaladó eredményről számolnak be munkatársaink új blogsorozatunkban. A hetedik részben Sárközy Réka, a Történeti Fénykép- és Videótár munkatársa Schüszler Lajos építészmérnök által újságcikkek kivágataiból és saját fényképeiből összeállított háromkötetes albumát ismerteti, amely az amerikai magyar közösségek kezdeményezésére felállított New York-i Kossuth-szobor as avatását örökítette meg.

Ez azt a furcsa helyzetet eredményezi, hogy az Eiffel-toronyról nappal szabadon lehet — akár kereskedelmi célra is — felvételt készíteni, ez azonban az esti fényinstallációval, mint különálló szerzői művel együtt csak a jogosult beleegyezésével jogszerű. Ügyvédként azt tanácsolom, hogy minden esetet felállított fénykép maga egyediségében vizsgáljon meg a fotót készítő személy, és szükség esetén kérje szakértő tanácsát is. Fotónként, épületenként és felhasználásonként eltérő válasz adható arra a kérdésre, hogy kell-e a jogosultak előzetes engedélye.

Csak ilyen fokú tudatosság mellett lehet biztosítani, hogy az épület tervezője, a fotó készítője, valamint az épület más jogosultja a későbbiekben ne találja jogvitában magát. Kit illetnek meg az épületről készült fotók szerzői jogai? Épület és a róla készült származékos mű Vajon az épületről készített fotóművészeti alkotást milyen módon használhatja fel annak alkotója, és kell-e a fotók felhasználásakor az épület tervezőjétől további engedély?

Az utolsó fejezetbenerről lesz szó. Ahogy fentebb felállított fénykép, építészeti alkotások, valamint annak tervei akkor élveznek szerzői jogi oltalmat, ha a téralakításban rejlő kreativitás, egyedi kifejezésmód fellelhető bennük, vagyis a tervező a mű által kifejezésre juttatta saját személyiségét. A szerzői jog azokat a műveket is védi, amelyek az építészeti alkotások, mint szerzői művek felhasználásával, annak alapul vételével jöttek létre, és maguk is egyéni-eredeti alkotások származékos művek.

Az építészeti műről leggyakrabban készített származékos mű a fotó, videó, az épület kicsinyített mása, makettja.

Kapcsolati űrlap

Az építészeti és a fotóművészeti alkotás viszonya Amikor valaki egy szerzői jogi oltalommal védett épületről fotót felállított fénykép, akkor szerzői jogilag nézve a háromdimenziós épület képét fotón rögzíti, tehát arról egy kétdimenziós másolatot készít. Az építészeti mű alkotója a természetes személy tervező, aki a tér felállított fénykép egyéni-eredeti, kreatív, néha egyenesen művészi kifejezésmódot valósít meg.

Amennyiben a képfelvétel megalkotója valamely más, egyben szerzői jogi védelem alá eső műalkotást, jelen esetben egy épületet egyedi, sajátos beállításban mutat be, akkor az eredeti alkotó szerzői jogainak sérelme nélkül a saját szellemi tevékenysége miatt minősül szerzőnek. Emiatt sokan gondolják, hogy csak a kifejezetten művészi színvonalat elérő fotók részesednek szerzői jogi védelemben.

Ez a magyar szerzői jogi törvény értelmében nem helyes értelmezés. A szerzői jogi védelem minimuma, hogy a mű, tehát a fotó egyéni-eredeti alkotás legyen — ez pedig független minden további személyes értékítélettől, valamint a fotó tárgyától is.