Hangok, amelyekből merevedés

Nagy út vezet az énekelt hang legelemibb alkalmazásától: két különböző magasságú hang váltogatásától a megformált dallamig. Ennek a hosszú útnak korai állomásairól is maradtak fenn emlékek a magyar nép mai énekgyakorlatában. Három hagyományág a legfőbb forrása ezeknek a kezdetleges zenélési formáknak: a gyermekjátékdal, a sirató és az ünnepi szokások szertartásos énekei. Ezekben sokféle példát találunk a szabálytalan hangismételgető mondókáktól az önálló zenei motívumig s azon amelyekből merevedés az egyre fejlettebb és összetettebb dallamig.

De a zenei hangon megszólaló bármely kis motívum ismételgetése sem a legelemibb fokozata a dallamnak; még elemibb a nem-zenei hangon történő recitálás. A recitálás mellett pedig többnyire nem az egyetlen zenei hang ismétlése hangok meg, hanem mindjárt több hang is, vagyis a több hangból álló dallamvonal.

Ezeknek a jeleknek meg is adták a jelentését a fiatalok a felvétel alkalmával. A kiáltásokkal ellentétben a mondókák közelből hallgatott szövegek, nincs szükségük vivőerőre, hangmagasságra. Gyermekdalokból és mondókákból Borsai Ilona végzett nagy gyűjtést. Egy másik már dallamos, de a hanglejtés határán belül marad, vagyis az igazi ének határán kívül a. Szendrei Janka iskolás gyerekek szöveg-felmondásában és népszokásokban állapította meg ugyanezt az amelyekből merevedés, de már gyakran kötött hangmagasságba merevedő hanglejtést optimális péniszméret egy nő számára — 3.

Bélvata PozsonySzomjas Tornyosnémeti Abaúj-TornaSzendrei Ilyen félig mondott, félig énekelt hangon vezeti be a gyermekjáték-dallamot példánk is.

Az különben mindennapi jelenség, hogy gyermekdalokban, szokás-dalokban igazi ének előtt vagy közben, esetleg az ének befejezése után ilyen hanglejtéses vagy zenei hangon recitált mondóka jelenik meg. Nem biztos tehát, hogy a legprimitívebb népek mindenütt csak egy-két szomszédos hangból álló dallamokat ismerhettek. A következőkben nem akarunk általános érvényű fejlődés-menetet vázolni, pusztán a magyar néphagyományban található kezdetleges zenei elemeket akarjuk felsorolni, s azokból — ahol lehet — a fejlődésre következtetni — kizárólag a magyar nép zenéjére vonatkoztatva.

Kétségtelen, hogy a két hangnyi mondókák hol recitált hanglejtéssel hangzanak el, hol két, határozott magasságú, szomszédos zenei hangon; így ezen a ponton valóban látjuk az átmenetet hangok hanglejtésből az énekbe.

Ez a pont a beszéd és ének találkozási pontja. Minthogy emelkedés és süllyedés nélkül beszéd, hanglejtés nincs, ez a két hang lehet a beszédnek legkisebb stilizálása dallamban, ha ugyanis pontos hangmagasságon történik. Valójában még gyermekjáték-dallamaink közt sem találunk egyetlen olyan darabot sem, amely egyetlen hangot ismételgetne. A MNT I. Ilyeneket közölt Wiora[ 15 ] szerb és tűzföldi énekekből továbbá indiánoktól, valamint algériai és bolgár zenébőlVikár László[ 16 ] amelyekből merevedés finnugor népektől.

A hasonló dallamok, pl. Lehet ennek nyelvi oka is, de ereszkedő jellegű nyelven, például finnugor nyelvrokonaink dalaiban is találtak magasabb hangon befejeződő két-három hangnyi amelyekből merevedés. El lehet képzelni, hogy itt is egy kiáltás-forma kapott pontos zenei hangon végleges megformálást. Azok a nagyobb ívű, hangok stilizáló recitálások, amelyeket néhány különleges műfajban alkalmaz a magyar nép, általában megegyeznek a templomban századokon át hallott, fejlett recitálási módokkal.

Egy jó adag arginin citrulinnal kombinálva hozzásegít a tökéletes erekcióhoz. Mindezeken kívül ez az aminosav hozzájárul a máj megfelelő működéséhez is, az ammónia kiválasztásához, a spermiumok termeléséhez és a sebgyógyuláshoz is.

Így például az erdélyi és bukovinai székely betlehemesek hosszú részeket recitálnak teljesen az egyházi minták szerint 4. Tartsa és marajsza Víg nikül mennyégben Istensegíts Bukovina — Hangok Bács-Bodrog.

Benedek—Vargyas Hasonló hatás kedvéért alkalmazták a zsoltártónus egy elváltozott formáját ballada-szövegre: a hitetlen férj nem hisz beteg feleségének, amíg azt sírba nem teszik. Itt a temetési szertartás emlékét idézik fel a recitáló dallammal. Vargyas I.

Lásd továbbá VargyasI. Ezekben a dallamokban tubát és kvart-kvint távolságra leereszkedő vagy leugró zárást találunk, sőt a tubát körülíró kezdő és egyéb motívumokat is. Itt és a Szendrei Janka által közölt más példákban már nyilván nem a fokozatos fejlődés állomásaival van dolgunk, hanem az egyház és a középkori hangok gyakorlatában kialakult formák átvételével és továbbélésével. Fél tizenkettő, vigyen el a mentő!

Az én lányom nem eladó, kis kertembe bejárandó, se kijár, se bejár, az én hírem neki jár. MNT I. Ide petyhüdt pénisz okai is, de ez már díszítő hangokkal körülfonja a do-re főhangokat. Nem is a gyerekek amelyekből merevedés maradt fönn, hanem a felnőttek szertartásos énekeiben.

A két hang nemcsak egymás mellett alkothat dallam-magot, hanem kisterc ugrással is lefelé biton : 8 a Zsipp, zsupp, kender-zsupp, hangok megázik, kidobjuk.

Kiss Á. A gyermekdaloknak ez a másik, általánosan ismert fordulata; a mondókák és éneklő felmondások is gyakran élnek vele; ez is valószínűvé teszi, hogy még mindig a hanglejtés zenei rögzítésével van dolgunk.

A hujákolásról mondottak is erre mutatnak. Már nem biztos, hogy ugyanerről van szó a triton-motívumnál: 9 a Csip, csip, csóka, vak varjúcska. Add ide a szekeret! Nem adhatom oda,tyúkok ülnek rajta. A b példa második fele már kiegészült fa-val is, s így hangkészletét nézve fríg tetrachordot kaptunk; a gyermekdalok összességét tekintve pedig a dúr hexachord felső felét. A különböző kiegészülésekkel nem foglalkozunk, mert azok már a távolabbi fejlődést jelentik, ahol egyelőre nem lehet eldönteni, mi a kezdetleges állapot fennmaradása, s mi a fejlettebb formák utólagos hatása vagy töredéke.

Azért tehát csak a legáltalánosabban jelentkező hiányos formákon megyünk végig. Ilyennek tekinthetjük az amelyekből merevedés dallamot. A beszédszerű hanglejtés zenei emléke és a tőle független zene határát valahol a három egymás melletti amelyekből merevedés, a trichordban kereshetjük. A lefelé épülő mi—re—do mozgás is, valamint a középső hangot felül és alul közrefogó három hang is még közel van a beszéd-dallamhoz, legalábbis az ereszkedő jellegű magyar nyelvben.

Hogy ez a hanglejtésből fokozatosan szilárdulhat zenévé, szinte a fülünk hallatára, mutatja a lucázók éneke: 11 Cin lëgyën táljok, vas lëgyën fazëkjok, ólom lëgyën kanáljok, amelyekből merevedés lëgyën a lovok, borjas lëgyën a tehenjëk, hátas lëgyën a disznójok!

Dr. Török Alexander

A gazdának bort, búzát, amelyekből merevedés tyúkot, lúdat, a jánnak szép mátkát, a legénnek azon szerént! Így heverjënek a kejtëk tyúkjai! Kemence HontDincsér MNT II. A mi—re—do dallam beszédszerű kötetlenséggel való kapcsolatát egy moldvai siratóban figyelhetjük meg: 12 Valeo, társzam, valeo, kinek hattá engëmët, társzam, társzam, valeo, valeo? Hol még gyüllyünk mëg, társzam, hol, hol még gyüllyünk mëg, társzam, hol még gyüllyünk mëg, társzam, valeo?

Hol mëggyüllyek én még vélled, társzam, társzam, mére mënjëk, társzam, mëggyüllyek, valeo? Jöl el bár álmomba, társzam, társzam, szólisz mëg még ëccër éngëmët, társzam, társzam, valeo!

Szóliszd mëg a Jánoszt, a Pétërt sz a Juzit, társzam, társzam, mere mënjek, mëggyüllyek vélled, társz? Édësz társzam, valeo, valeo! Szabófalva MoldvaBalla MNT V. Azt is megfigyelhetjük, mennyire kifejezett ereszkedő jellege van ennek a amelyekből merevedés a három hangon dúr trichordon belül hol a második fokra ereszkedik hangok, és tart rajta kadenciát, hol az elsőre.

De sem a 2. Ez a kis dallamcsíra, amely kétféle megnyugvást — zárlat-félét — tesz egymás mellé kötetlenül váltogatva, már valamiféle zenei törekvést fejez ki; itt már egy dallam-elgondolás kezdődik.

Vannak olyan három hangú gyermekdalaink is, amelyek lezárni csak az 1. Íg a rokolyátok. Az ilyen forgó dallamot már nem tekinthetjük a magyar hanglejtés stilizálásának, hanem önálló zenei gondolatnak.

Vagy más nyelvekben kialakult hanglejtés-stilizálás átvételének, mivel más népeknél is előfordul: német gyermekdalokban; s a paleoázsiai orok nép teljes zenéje nem is áll egyébből, mint ebből a trichord-motívumból, amely szinte mindig a középső hangon végződik. Elhoztuk a kiszit, elvitte az árvíz a varbai lányokra, hogy ne jöjjön a hugyagi legényekre, onnan vissza.

Ugyanígy önálló dallam-gondolatnak kell tartanunk, s nem a hanglejtés stilizálásának vagy a recitálás sávvá bővült formájának a do—re—mi sávban mozgó, túlnyomórészt fölfelé induló dallamainkat.

Korábban ezt a hangok recitálónak neveztük a sok 12 szótagos láttán, amely ezt a dallam-magot sok hangismétléssel valósítja meg.

Te mindig készen “állsz”, avagy milyen problémák állhatnak a potenciazavar hátterében?! | Peak Man

Legtöbb idetartozó dallamunk viszont határozott do—re—mi mozgással indul, s ezt a menetet amelyekből merevedés meg is ismétli a dallam további részében. Még inkább ellene mond a tuba-jellegnek, hogy vannak olyan dalaink is, amelyek a do—re—mi-kezdet után fölfelé kanyarodnak szo-ig sőt la-ig, s azután visszafordulva do-n állanak meg: 15 a Erzsi, Szabó Erzsi Éfiu leány vót, Éfiu leány vót, Már hangok megcsalatott.

Lehet gyulladás, de lehet daganatos folyamat is. Kovács Zoltán kérdése: Tisztelt Doktor Úr!

Kallós Lásd még dalunkat. Lásd a hujákolás terc-hangközét, a hüdintések még nagyobb lehanyatlását e ,ds az énekelt amelyekből merevedés mondott részeinek nagy lehanyatlásait. Az is ellene szól a recitálásból való származtatásnak, hogy számos kezdetleges dallamot ismerünk különböző népeknél, amelyeknek ez a do—re—mi trichord a teljes terjedelme, köztük sok a kötött ritmusú, egyáltalán nem recitáló dallam. Ilyen az előbbi néhány gyermekdal-példa is.

Mindenképpen kell tehát számolnunk ilyen három hangú dalokkal a fejlődés kezdeti szakaszán, s ezek közt a do—re—mi indulásúak már önálló zenei gondolatot képviselnek. Velük már a harmadik önálló dallamhoz jutottunk el a dúr trichordon belül: a sirató következetesen ereszkedő dallama az egyik, a forgó motívum a középső hangon lezárva a másik, és a do—re—mi kezdésű a harmadik.

Mindhárom más-más dallam-elgondolás kezdetét jelenti. A trichord dallam-elgondolások különbözőségét az is mutatja, hogy fejlődésük is különböző: a következetes ereszkedés csakis a végig beszédszerű siratóban folytatódik egyre nagyobb hangterjedelemben, míg a do—re—mi fölfelé induló dallam mindig zárt formájú, strofikus dalokban jelentkezik, már teljesen kidolgozott dallamvonalakban.

Kiépülhet a dallam három egymás melletti hang alkalmazása nélkül is, pusztán két egymás melletti hangból, ha ugrással vesz melléje harmadikat triton vagy még kettőt tetraton.

Ilyen, ugrással továbbfejlesztett hangok is vannak. Ezek nem az amelyekből merevedés, gyermekdalban is szereplő amelyekből merevedés alakulhattak.

Az egyik triton motívum do—szo,—la, persze a szolmizáció lehetne fa—do—re vagy szo—re—mi is, csak a magyar dalok párhuzamai alapján nevezzük ígya másik re—do—la, Mindkettő ballada dallamaként hangzott el az ősi zenéjű Gyimesben. A dallam ugyan strofikus balladát hordoz, de az egyébként kötött szöveg nagy szótagszám-szabadságokkal ingadozik a kötetlen recitálás és a kötött szótagszámú strófa között. A tetraton dallamok is újabb fölfedezésnek számítanak, túlnyomó részben Moldvából pl.

Legkorábban Veress Sándor gyűjtéséből[ 20 amelyekből merevedés ismertük őket, újabban a Magyarországra áttelepült csángóktól és Kallós gyűjtéséből egyaránt előkerültek. Ud merevedés kisgyermekeknél, ud menen három disznófurkár: Jó napot, jó napot, szép amelyekből merevedés pekulár.

Csak odatalála egykét disznópurkár: Add nekünk, add nekünk ezer báránkádat.

Hulljatok, levelek, takarjatok ingëm! Mert az én édëssëm sírva keres ingëm. Vidzs el ingem, vidzs el, Vidzs el ingem, vidzs el! Met nem az az apád, Ki a csűrbe csépel. Ezer bárán közül ed nem eszik vala, Se nem eszik vala, se nem iszik vala.

Potenciazavar

Veress Faragó—Jagamas10D. AP Hangok, hogy a magyar dallamok túlnyomó többségének hatására ez hangok négy hang néha la-végű lett — nem a legalsó hangon fejeződik be —, többször viszont, Moldvában és Erdély archaikus pontjain, a hangok számban fennmaradt szo-végű ötfokú dalok példájára szo-végűvé értelmeződött. Hogy különböző kadenciákkal, 6 és 12 szótagos formában is előkerült, bizonyítja, hogy valóban élő dallam volt — valószínűleg egykor az egész magyarság pénisz, ahogy a nők látják. Ezt a feltevést néhány dunántúli dallam figyelmes vizsgálata is alátámasztja.

A gyermekdalból azonban nem ismerünk ilyen továbbfejlesztést; ott mintha a fejlődés a másik fő motívummal, a mi—re—do-val kiegészülve történnék; ilyenkor ugyanis mindig megjelenik a fa is, tehát teljes dúr hexachord keletkezik.

Talán a regösénekben láthatunk valami ilyesféle lefelé-bővülést. Van egy eléggé elszigetelődött, mégis nagyon világos körvonalú regösdallamunk: 54amelynek szövege is nagy régiségeket tartott fenn, dallama is a többi regöséneknél régiesebb formában alkalmazza a jellegzetes regösmotívumokat, hiányosabb hangok. Három motívum válik szét benne, amit külön-külön ismételgetnek: egy szo—la—szo—mi, egy mi—re—szo tulajdonképpen ugyanaz a három hang, amiből is felépül ami egy hanggal lejjebb tetraton-hangkészletre bővíti a szo—la—szo—mi felsőrészt; végül a varázsszöveget hordozó refrén, amely mi—re—do—val hexachorddá egészíti ki — de fa nélkül — az éneket.

Erekció latin nyelven azonban nagy újságot jelent a felugró kvint mint befejezés, ami nálunk a regöséneken kívül sehol másutt nem fordul elő. A refrén mi—re—do sejtje még világosan mutatkozik meg a teljes hexachord-változatokban, például az Sőt az erdélyi regösénekben is hallhatjukkülönösen ha az első felvételen megadott eltérést is tekintetbe vesszük:[ 23 ] szo—la—szo—la szo—fa—mi—do re—d—re—mi szo—szo.

Másként bővül a fölfelé lépő három hang, a do—re—mi kezdésű dallamgondolat: ez nálunk mindig ötfokú továbbfejlesztésben él. Fölfelé a szo és a la, lefelé ugyancsak a la, és szo, járul hozzá. Lefelé bővült la-tetraton változatok: Az hangok megoldás, amikor a dallam csak a záróhangon ereszkedik le la-ra amelyekből merevedés, volna egyedül alkalmas a do—re—mi-mozgásnak olyan értelmezésére, hogy a recitáló hangnak — a tubának — recitáló sávvá bővült változata.

Csakhogy az ilyen dallamoknak is határozott motivikája van, még a legrövidebb hatszótagosoknak is, ami ellene mond a recitációs származtatásnak. Télbe megaluszik, nyárba megmelegszik, Aj, de jaz én szüvem soha meg nem nyugszik. Nyárádköszvényes Maros-TordaBartók MF Mónár Anna, szép menyecske, Gye-e velem ződ erdőbe! Gyenge merevedés az alacsony nyomás miatt MoldvaKallós, MSz Gajdár MoldvaJagamas.

Faragó—Jagamas6B.